Az elmúlt hetek szélsőségesen változékony időjárása igencsak próbára tette az élőlények tűrőképességét.
A rendszeresen visszatérő éjszakai fagyok nemcsak a virágzó kertészeti kultúrákban, hanem a szántóföldi növényekben is károkat okoztak, melyek nyomai az őszi káposztarepcében és a kalászos gabona kultúrákban is megfigyelhetők. A repce főhajtásain látható szárgörbülés, torzulás, felrepedés származhat fagy hatásától is, nemcsak a repceszár-ormányosok tevékenységétől. A kalászos gabonák levelein jelentkező élettani eredetű foltosodás szintén a fagyos napok hatásának tekinthető, pláne, ha valaki ebben az időszakban folyékony nitrogén műtrágyával fejtrágyázott és egyúttal gyomirtózott is. A foltokat hamarosan kinövik a növények, de most ijesztően hatnak. A korán vetett borsó számára is erősen depresszív az ismétlődő fagy, de valószínűleg nem okoz maradandó károkat a növényben.
A hideg napok miatt az ilyenkor jelentkező kártevők is megbújnak a növénykultúrákban, így tesz a repcefénybogár is. Táplálkozni csak a melegebb, napos órákban jön elő, de kártétele fokozott, mert a repce virágzása is igen vontatott. A virágporhoz csak a bimbók kirágásával jut a fénybogár, ezért már most jelentős a károsodott és emiatt abortált bimbók aránya. A fénybogarak mellett már jelen vannak a becőormányosok is, de létszámuk még nem éri el a veszélyességi küszöbértéket. Változó létszámban károsítják a virágzó növényeket a bundásbogarak is, ők is a virágpor miatt keresik fel a repcét.
Az őszi kalászos gabonák kissé jobban viselik a szokásosnál hidegebb, de legalább kissé csapadékosabb időjárást. A határban időnként már megdőlt rozs vetéseket is látni, de az őszi árpa és a búza fejlődése is lendületes, kivéve az árpa sárga törpülés vírussal fertőzött állományokat, melyek nem képesek megküzdeni a súlyos megbetegedéssel. A gabonákat fertőző gombabetegségek szinte mindegyike jelen van a növényeken, árpán elsősorban a lisztharmat és a helmintospóriumos levélfoltosságok valamelyike, búzán pedig a lisztharmat mellett a szeptóriás levélfoltosság dominál. A rozsdabetegségek jelenléte egyelőre nem tűnik veszélyes mértékűnek. Az egyre melegedő, de várhatóan csapadékos időjárásban arra kell törekedni, hogy a kórokozó gombák terjedését sikeresen késleltessük a szárbaindulás és kalászhányás során. A rovarkártevők közül továbbra is csupán a vetésfehérítő bogarakat figyelhetjük meg, változó létszámban és károsítási szinten. Létszámuk 10 hálócsapásban helyenként elérheti a 20-25 darabot is, de a tojásrakás még a hideg miatt csak szórványosan fordul elő. A megrágott levelek aránya a bujább fejlődésű vetésekben a szembetűnőbb.
