Vannak fogalmak, amiket bár minden gazdálkodó ismer, nem árt újra és újra tisztázni, pontosítani, főleg, ha a jogszabályi környezet állandóan változik. Ezt teszi mostanában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is a honlapján, ahol 2020 első időszakában egy 18 részből álló cikksorozatban járják végig a növényvédelem területét érintő változásokat. Ezekből szemezgettem alább összefoglalva a növényvédelem fogalmát és a főbb növényvédő szer kategóriákat.
Az integrált növényvédelem fogalma:
Napjainkban az úgynevezett integrált növényvédelem a kötelezően elvárt és követendő növényvédelmi gyakorlat, amelynek sarkalatos pontja, hogy a nem kémiai módszereket részesíti előnyben. Az integrált növényvédelem a termesztett növény védelme mellett azt is szem előtt tartja, hogy a tevékenység a lehető legkisebb mértékben okozzon zavart az agroökológiai rendszerekben, továbbá ne károsítsa az emberi egészséget. A hatékony és fenntartható növényvédelem tehát nem merül ki csupán a növényvédő szerek alkalmazásában, sőt a legtöbb károsító elleni védekezés nem a permetezéssel kezdődik! A megfelelő növényfajta, hibrid kiválasztása; a termesztési terület megválasztása; a tápanyag- utánpótlás és öntözés; a károsító megfigyelése és előrejelzése; az előző évi tapasztalatok figyelembe vétele mind szükségszerűen megelőzi a növényvédelmi stratégiában a kémiai növényvédelmet, vagyis a növényvédő szerek alkalmazását.
A növényvédő szer fogalma és csoportosítása:
Növényvédő szernek (peszticidnek) minősül minden olyan készítmény, amely alkalmas a haszonnövények és/vagy dísznövények, illetve a termények biotikus károsodásának gátlására azáltal, hogy a károsító szervezetet (pl.: állati kártevő, gyomnövény, kórokozó) távol tartja, elriasztja, terméketlenné teszi, növekedésében gátolja vagy elpusztítja.
A peszticidek típusai:
– az állati kártevők elleni készítmények (Pl.: rovar-, atka- vagy csigaölő, vadriasztó),
– a kórokozók elleni készítmények (pl.: gomba- és baktériumölő), valamint
– a gyomirtó szerek.
A növényvédő szerek olyan készítmények, amelyek egy vagy több hatóanyagot tartalmaznak. Ezek a hatóanyagok lehetnek természetes eredetű, illetve kémiai, biológiai vagy biotechnológiai úton előállított anyagok, valamint élő szervezetek. Legfontosabb tulajdonságuk, hogy alkalmasak a károsítók jelenlétének szabályozására a növényeken, növényi részeken, továbbá a növények életfolyamatait ellenőrzött módon befolyásolják.
A növényvédő szereket következő forgalmi kategóriák szerint csoportosítjuk:
I. forgalmi kategória:
Az I. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek forgalmazására, megvásárlására és felhasználására kizárólag felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel és I. forgalmi kategóriájú hatályos engedéllyel („fehér könyv”-vel) rendelkező személy jogosult. Mind saját célú felhasználásra, mind szolgáltatási tevékenységre, továbbá minden, ezekkel összefüggő tevékenységre (vásárlás, szállítás, raktározás) csak akkor kerülhet sor, ha az előbb említett feltételek mellett a tevékenységet végző személy tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának.
Fontos tudni, hogy az I. forgalmi kategóriájú hatályos engedéllyel a II. és a III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek forgalmazása, felhasználása és a hozzájuk kapcsolt szolgáltatói tevékenységi körök is végezhetők. Közterületen, lakott területrészen, üdülőterületen, házi kertben, közösségi célt szolgáló területen minden esetben tilos az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek alkalmazása!
II. forgalmi kategória:
A II. forgalmi kategóriába olyan növényvédő szerek tartoznak, amelyekkel akkor végezhető növényvédelmi tevékenység, ha a tevékenységet végző személy az alábbi végzettségek birtokában érvényes „zöld könyvvel” is rendelkezik:
– középfokú növényvédelmi végzettséget szerzett (növényvédelmi technikus), vagy
– a növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítéssel, illetve növényvédő szak- és betanított munkás képesítéssel rendelkező személy, vagy
– növényvédelmi tantárgyakból egyetemi vagy főiskolai képzés során eredményes vizsgával rendelkező személy, vagy
– legalább általános iskolát végzett, a 18. életévét betöltött, és a 80 órás növényvédelmi alaptanfolyamot, más néven a “zöldkönyves” tanfolyamot sikeresen elvégző személy.
Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer megvásárlására és – érvényes „zöld könyv” birtokában – annak a felügyelet melletti kijuttatására jogosít az úgynevezett növényorvosi vény, amely a humán és állatgyógyászatból ismert módon a feltételes forgalmú (I. és II. kategóriás) szerek esetében használatos. A szakirányítást ellátó növényorvos állítja ki a papíralapú vagy elektronikus receptet, és az ő utasításai alapján, felügyelete és felelősségvállalása mellett történhet a felhasználás. Növényorvosi vényt magánszemély vagy gazdálkodó szervezet nevére is ki lehet állítani, ez esetben azonban lényeges, hogy a számla és a vény azonos névre szóljon, ezzel igazolva a vásárlási jogosultságot.
III. forgalmi kategória:
A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek a szabadforgalmú vagy szabad felhasználású növényvédő szereket jelentik, mivel vásárlásuk és saját célú felhasználásuk szakképesítéshez, engedélyhez nem kötött. Azonban az ebbe a kategóriába tartozó növényvédő szerrel folytatott forgalmazásra, a vele összefüggő raktározási és szállítási tevékenység folytatására csak akkor kerülhet sor, ha a tevékenységet végző személy legalább II. forgalmi kategóriájú hatósági engedéllyel rendelkezik!
Minden 18. életévét betöltött személy megvásárolhatja és saját célra felhasználhatja a III. forgalmi kategóriájú növényvédő szereket, azonban ezen készítmények biztonságos és szakszerű alkalmazásához is szükség van a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó alapvető ismeretekre, amelyekről a készítmények címkéjén található tájékoztatás.
Fontos megjegyezni, hogy az egyes készítmények esetében a kiszereléstől függően változhat a megállapított forgalmi kategória (pl.: ugyanaz a készítmény kicsi, azaz 250 g-nál kisebb kiszerelésben III. forgalmi kategóriába sorolt, nagyobb, azaz 250 g-nál nagyobb kiszerelésben viszont már II. forgalmi kategóriába sorolandó).
A növényvédő szerek biztonságos felhasználásának az elsődleges és egyben legfontosabb iránymutatója a készítmények engedélyokirata. Ebben a részletes dokumentumban szigorúan fel kell tüntetni a fentiekben felsorolt tulajdonságokat. A hazánkban forgalomba hozható és felhasználható valamennyi növényvédő szer engedélyezését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal végzi. Az engedélyezési folyamat szigorú szabályairól, követelményeiről és korlátozásairól uniós (a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet) és hazai (a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004 (V. 15.) FVM rendelet) jogszabályok rendelkeznek. A növényvédelmi tevékenységgel kapcsolatos szabályozásról, valamint a forgalmi kategóriákhoz kapcsolódó részletesebb információkról a növényvédelemi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendeletben lehet tájékozódni.
Forrás: NÉBIH
