Az Alföldön és a Dunántúlon egyaránt egyre gyakoribb őszi árpában és búzában a sárgarozsda. Védekezni kell a repcében és a gyümölcsösökben is!
Bár a körülmények most nem a legkedvezőbbek a kórokozó számára, a dús, jól fejlett növényállományokban mégis megtalálja a feltételeket a gyors terjedéshez. A sárgarozsda tünetei most eléggé atipikusak, de a sárga, varrógép öltéshez hasonló uredotelepek szakember számára jól felismerhetőek.
Sárgarozsda
A fertőzési gócokat rendszeresen ellenőrizni kell, mert a harmatos éjszakák kedveznek a további terjedésnek, és akkor megállíthatatlan lesz a járvány. A rozsda mellett a gabonalisztharmat és más levélfoltosságot előidéző gombabetegség ellen is meg kell kezdeni a védelmet, ha a fertőzés mértéke meghaladja a 10 %-os fertőzési szintet. A most javasolt széles hatásspektrumú gabonafungicidek 4-6 hétig biztonsággal megvédik a növényeket. Növényorvos kollégák közlése szerint találkoztak a napokban a zab koronás rozsdájával is.
Jó ütemben halad a napraforgó és a kukorica vetése, sőt már kikelt napraforgóval is lehet találkozni. Egyre több a vetéseken táplálék után kutató sároshátú bogár, valamint többféle barkó. A körülmények most kedveznek a növények gyors csirázásához és keléséhez, de nagy tömegű kártevővel szemben nem mindig elegendő az inszekticides vetőmagcsávázás.
Kukoricabakró kártétele
Például kukoricabarkóból már négyzetméterenként 0,5 darab veszélyes lehet a kukorica esetében. Ellenőrizzük kapás növénykultúráinkat egészen addig, míg ki nem nőnek a barkók „foga” alól.
Tavaszi árpában és zabban néhány helyen a földibolhák hámozgatják a növények leveleit szomjúságuk oltására. Gyenge növényállományban ez veszélyes lehet, ezért védekezzünk, különösen akkor, ha a vetésfehérítő bogarak egyedsűrűsége meghaladja a 8-10 db-t 10 hálócsapásban. A szárba indult búzán már megjelentek az első levéltetű kolóniák, de létszámuk még nem jelentős.
A kelő borsó vetéseken most a csipkéző bogarak jellegzetes karéjozó rágásával lehet találkozni. Akkor lehet veszélyes, ha vontatott a növények kelése, ilyen esetben védekezzünk.
A teljes pompájában virágzó repcén a folyamatos védekezések ellenére még mindig van bőségesen fénybogár és becőormányos. A fő figyelmet a becőormányosokra kell fordítani, mert növekedésnek indultak a terméskezdemények a növényeken.
Hálózáskor hálócsapásonként már 1-2 bogár veszélyes a repcére nézve. Gondoljunk a becőbetegségekre is, ezért az első fómás, alternáriás vagy botrítiszes tünet felbukkanásakor kezdjük meg a védekezést. A virágzásban végzett bóros levéltrágya kezelés kedvezően hat a növények fejlődésére.
Alma bundásbogár
A virágzó gyümölcsféléken és gyomnövényeken egyre több a bundásbogár. Főként a nagyobb virággal rendelkező almát, körtét és birset látogatják, de a virágzó pitypangot különösen kedveli. Nagy tömegben a virágzati részek megrágásával jelentős lehet a kár. Kisebb kertekben sárgatálas csapdázással jól gyéríthető a kártevő.
A Duna-Tisza közén egyre több a rajzó májusi cserebogár. Erdőszéli gyümölcsösökben és a fakadó- néhány leveles szőlőben okoznak most kárt a lombozat megrágásával. Akkor védekezzünk, ha a hímek és nőstények aránya kiegyenlítődik. Inkább a bogarak ellen védekezzünk, mert a talajban levő pajorok sokkal nehezebben gyéríthetők.
A kiterült szőlő levelein már jól megfigyelhető a gubacsatka kártétele, a fertőzés továbbterjedésének megelőzésére most kezeljük a növényeket. Intenzíven rajzik a tarka szőlőmoly. A lepkék létszáma még táblán belül is erősen ingadozó, ezért helyezzük ki a feromonos csapdákat a rajzásmenet pontos követése érdekében. Több ültetvényből jelezték az ékköves faaraszoló hernyók kártételét, ezért érdemes átvizsgálni a rügyeket, mert a kártevő tetemes kárt is okozhat a rügyek és hajtáskezdemények megrágásával.
Almásainkban a baktériumos tűzelhalás előrejelzésére szolgáló számítógépes szoftverek erős járványveszélyt jelezek, ezért a fertőzés megelőzése érdekében védekezzünk preventív jelleggel. A tűzelhalás mellett most károsít az alma bimbólikasztó bogár, már vannak levéltetű kolóniák is a fiatal hajtásokon, de folyamatosan kell védekezni a lisztharmat és a varasodás ellen is. Az időjárás kedvez a vértetűnek, egyre több a friss vértetű vattapamacs a vesszőkön és ágakon.
Szilvadarázs kártétele
A szilva virágzása a vége felé jár. Itt az idő a poloskaszagú szilvadarazsak elleni védekezésre, a virágcsészékre lerakott petékből a napokban kelnek ki a lárvák, és furakodnak be a terméskezdeményekbe.
A cseresznye és meggyfák hajtásain megjelentek a fekete cseresznye levéltetű első kolóniái. A további fertőzést most érdemes megakadályozni. Ha még virágoznak a fák, csak méhkímélő technológiával permetezhetünk.
