Az őszi búza (Tritucum aestivum) az emberiség egyik legelterjedtebb és legrégebben termesztett növénye. A legfontosabb kalászos gabonánk, az utóbbi években Magyarországon 1,0-1,2 millió ha volt az őszi búza vetésterülete, a termésátlag 4,5-5,5 t/ha között alakult (KSH). Hazánkban a búza vetésideje október 5-25. A régi gazdák a búzát Gál hetében (október 16-át követő héten) vetették. A viaszérés végén-teljesérés elején betakarított búzából már megfelelően nagy mennyiséget még jó minőségben kapunk. A betakarítás egymenetes gabonakombájnnal történik július elején-közepén. Főbb kórokozói, kártevői: búzafuzáriózis, sárgarozsda, vörösrozsda, lisztharmat, búzakőüszög, búzaporüszög, csíkos mozaik vírus, vetési bagolylepke, búza fonálféreg, frittlégy, gabonafutrinka, vetésfehérítő bogár, gabonapoloskák, szalmadarázs, búzalégy. A búza legalapvetőbb felhasználási módja, hogy magját a malomipar lisztté őrli, ebből kenyér és tésztafélék készülnek. Az állattenyésztés számára fontos abraktakarmány. Termesztési technológiájáról, nemesítéséről, vetőmag-előállításáról, károsítóiról, növényvédelméről tájékozódhat az Agrofórum Online szakportálon.
2020. március 26.
Napjainkban a búzát takarmány-, liszt-, keményítő- és bioetanolgyártás céljából egyaránt termesztjük. A különböző felhasználási célú fajták minőségi paraméterei eltérőek. Annak érdekében, hogy ezeket a megkövetelt paramétereket elérjük, kiemelt figyelmet kell fordítanunk a nitrogén fejtrágyázások időzítésére és mennyiségére.
2020. február 20.
A széltippan (Apera spica-venti) az utóbbi néhány évben a bolondját járatja a búzatermesztőkkel. Leírás szerint T2-es gyomflórába tartozó növény, vagyis illene ősszel csíráznia, majd ezután áttelelnie, a valóságban azonban nem mindig hajlandó így viselkedni.
2020. január 30.
Mozgalmas és rendkívül szélsőséges volt a 2019-es esztendő a gabonatermesztés szempontjából, ami egy aszályos évkezdettel indult, azt követően, hogy a vetőmagokat is szinte a porba lehetett csak kijuttatni 2018 őszén.
Magyarországi viszonyok között a legjelentősebb a F. graminearum és a F. culmorum (de jelen lehet, többek között, a F. avenaceum, F. nivale, F. sporotrichoides és a F. poae is). A betegség mennyiségi és minőségi kárt is okoz; járványos években a termés 50%-át is veszélyeztetheti. A Fusarium fajok mint fitopatogén, nekrotróf gombák legfontosabb támadóeszközei a…
Lapszám:
2019. december
Év:
2019
Hónap:
december
2019. november 28.
A napraforgó betakarítása novemberre befejeződött, a vetésterület 100 százalékát learatták, összesen 561,7 ezer hektárról 1,7 millió tonna napraforgót takarítottak be.
2019. november 7.
A Tolna megyei eredmények elsősorban annak köszönhetőek, hogy kedvezőbb volt a csapadék térségi eloszlása, így kevésbé sújtotta az aszály a megye kukoricatábláit.
2019. október 15.
A kedvező időjárásban egyre több őszi árpa és búza bújik elő. A kelő állományok most még a kevés csapadék miatt meglehetősen egyenetlenek. Az 1-2 leveles növényeken máris megjelentek a szárnyas gabona-levéltetű egyedek.
2019. október 10.
A 3 tonna körüli napraforgóátlag világszinten is rekord, kukoricából ugyanakkor a tavaszi szárazság miatt a várakozásokhoz képest hektáronként 1-1,5 tonnával kevesebb termett.
A klímaváltozás hatása az őszi vetésű növényekre, és az ezzel kapcsolatos világpiaci hatások témakörére terjedt ki Dr. Gyuricza Csabának, a NAIK főigazgatójának bevezető előadása. A napjainkban a szakmai rendezvények állandóan visszatérő témáját, a globális felmelegedést több elgondolkodtató adattal is szemléltette. Elsőként azzal, hogy hazánk mai…
Lapszám:
2019. október
Év:
2019
Hónap:
október