Megszűnik a tejkvóta rendszer, több támogatáshoz juthatnak a zöldség- és gyümölcstermesztők, de a kistermelőket segítő intézkedések bevezetéséről is beszéltek a NAK szakmai tanácskozásán.
Bár a január 28-31. között tartott AGROmashEXPO leginkább a mezőgazdasági gépújdonságok felvonultatásáról szólt, az agráriumot érintő fontos szakmai tanácskozásokra is lehetőség nyílt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) január 30-án tartott szakmai fórumának témája a termeléshez kötött támogatások ismertetése volt.
Győrffy Balázs elnök megnyitójában máris praktikus információkat osztott meg a jelenlévőkkel. Felhívta a figyelmet arra, hogy erre a fórumra tájékoztató kiadványokkal érkeztek, mint ahogy azt is nyomatékosította, hogy a támogatások pontos mértékéhez szükséges kalkulátor is hamarosan elérhető lesz a NAK honlapján.
A szakmai fórumon a moderátori feladatokat is ellátó Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese azonban már az évek óta folyó, közös agrárpolitika reformjának előkészítéséről számolt be, annak hangsúlyozásával, hogy mindez az idei évtől lép életbe, vagyis a támogatásokat mostantól már az új rendszer alapján fizetik ki.
– Ennek leghangsúlyosabb része a zöldítés volt, pedig leginkább ilyen mértékű változást jelent az, hogy az új agrárpolitika kiszélesítette a termeléshez kötött támogatások lehetőségét, az eddigi 3.5 százalék helyett minden tagország 15 százalékban költhet termelési támogatásra. Ezek működését szeretnék most kicsit mélyebben kielemezni – mondta a szakmai főigazgató-helyettes.
A 2015-ös évtől igényelhető termeléshez kötött támogatásokat állattenyésztési és növénytermesztési szakértők ismertették, majd az előzetesen felkért szakmai hozzászólásokra a rendeleteket kidolgozó dr. Vásáry Miklós, a FM Agrárközgazdasági Főosztályának munkatársa reflektált.
Nagy változások a tejtermelésben
Az állattenyésztéshez kapcsolódó termeléshez kötött uniós- és nemzeti támogatások változásait Takács Attila, a NAK állattenyésztési szakértője ismertette, aki már előadása kezdetén felhívta a figyelmet arra, hogy a közölt számadatok egyelőre tájékoztató jellegűek, mivel a támogatások mértékét az euro árfolyama és a támogatásokat igénylők létszáma is meghatározza.
Elmondása szerint a 2016. június 30-ig kifizetendő, termelésre jutó uniós támogatás (beleértve a területalapú támogatást, a zöldítést és az egyéb közvetlen, termeléshez kötött támogatásokat is) 1,3 milliárd euro (418-420 milliárd Ft), azaz a 2015-2020 között felhasználható összeg kb. 2500 milliárd Ft.
A teljes rendelkezésre álló összegből alaptámogatásra 54%, zöldítésre 30%, fiatal gazdákra 1%, kisgazdaságokra 0.5%, állatalapú támogatásra 13%, fehérje növénytámogatásra 2% támogatás jut.
Felhívta a figyelmet a tejkvóta rendszer március 31-i megszűnésére, és hogy a jövőben a tejtermelés uniós forrásból kifizetett támogatását ezentúl egyedekhez kötik, ami annyifelé oszlik, ahányan a támogatási időszakban jogosultak az igénylésére. A támogatási kérelem beadása: április 1.-május 15. A támogatásra kifizethető összeg pedig egyenletesen oszlik el a 2015-2020-as időszakban.
A fehérje növények támogatásánál feltételként a minősített vetőmag használatát írják elő, illetve saját előállítás esetén a minősíttetést.
Állattenyésztők számára és tejtermelés esetén a nemzeti költségvetésből továbbra is fizetnek kvóta alapú támogatást, mint ahogyan az állatbetegségek megelőzésére kifizethető támogatások összegét is megemelték 1 milliárd Ft-tal.
A megváltozott támogatási feltételek ismertetését követően Süle Katalin, a NAK Zala megyei elnöke, valamint Rácz Károly, a NAK Országos Állattenyésztési osztályvezetője osztotta meg észrevételeit.
Mire számíthatnak a zöldség- és gyümölcstermesztők?
A zöldség-gyümölcs ágazatot érintő támogatási jogcímekre fókuszálva Fodor Zoltán, a NAK kertészeti csoportjának vezetője beszélt. A szakértő elmondása szerint az összesen 52,5 milliárd forintnyi (13%) keretből uniós határozat állapítja meg, hogy mely ágazatok milyen mértékben részesülnek, és mely területeket kényszerül az ország uniós finanszírozás nélkül (szőlő, dohány) támogatni.
Az előző támogatási ciklusban hasonló jellegű, de szétszabdalt jogcímekből álló támogatásban részesült az ágazat (elkülönítve a zöldség-gyümölcs és szerkezetátalakítási támogatás, bogyós, héjas gyümölcsök támogatása) 4.3 millió Ft/év mértékben, mely a 2015-20 közötti időszakban 2.5-szeresére emelkedik, összesen kb. 10.5 milliárd Ft/év kifizethető juttatással.
Fodor Zoltán ismertetése szerint a jogalkotó célja egy koncentrált, lehetőleg egyszerű, könnyen igényelhető és ellenőrizhető, a gazdálkodók lehető legszélesebb köre számára elérhető támogatás meghatározása volt.
Ezt gyümölcstermesztés, zöldségnövény és ipari zöldség kategóriákba sorolta, és a hatéves ciklusra rendelkezésre álló mintegy 205 millió eurót (kb. 63 milliárd Ft) e három terület között osztotta fel.
Zöldségnövények termesztése során igénybe vehető támogatáshoz szükséges a számlával igazolt minősített szaporítóanyag használata, saját vetőmag esetén a minősített bizonyítvány megléte. Minimális terület 0,3 hektár, egy fajra eső terület minimum 0,25 hektár, valamint az adott kultúra területen való megléte az egységes kérelem beadási időszakának végéig.
Ipari zöldségek termesztése esetén a támogatáshoz a hektáronként meghatározott minimum vetőmag használatának számlával történő igazolása szükséges, illetve a minősített saját vetőmag igazolása. E kritériumok alól kivételt képez a sóska és a spenót, mely állományoknak a virágzás kezdetéig kell a földterületen maradnia. Fodor Zoltán örömmel számolt be a Magyarországon termesztett csemegekukorica világszinten jegyzett minőségéről, valamint arról, hogy a jelenlegi támogatással az ágazat versenyképességét tudják erősíteni.
A szakértő elismerte, hogy a gyümölcstermesztési támogatás meghatározása okozta a legtöbb fejtörést mind a szakmának, mind a jogalkotónak, minek eredményeként a telepítési engedélyben meghatározott tőszám lett a kritérium, ennek hiányában a területre jellemző térállásra számított tőszámot kell figyelembe venni. A kertészeti támogatásoknál még a fixen telepített öntözőrendszer, a minősített szaporítóanyag, valamint a gazdálkodási napló megléte szükséges a támogatások kérvényezéséhez.
Fodor Zoltán leszögezte: azzal, hogy a szempontrendszer változott, kicsit kinyíltak a lehetőségek, így elképzelhető, hogy az eddiginél kicsit több igénylés fog beérkezni. A teljes támogatás gyümölcstermesztők számára (amennyiben a becsült 25 ezer hektárnyi igény érkezik be) 200 ezer Ft/ha, zöldségeknél (20 ezer hektárral számolva) 120 ezer Ft/ha, ipari zöldség esetében (50 ezer hektárra vonatkoztatva) – csak a csemegekukorica 30-35 ezer ha – 60 ezer Ft/ha a várható támogatás.
A szakértő a rizs és a cukorrépa termesztéséről is beszélt
Rizs termesztése esetén támogatás igényelhető, ha minimum 1 hektár területen terem, a vetést május 31-ig szükséges befejezni, a növénynek a virágzás kezdetéig kell a területen lennie. Ennek támogatására összességében 3,6 milliárdos keret áll rendelkezésre, amennyiben a becsült 2900 igénylés fut be, 207 ezer Ft/ha támogatást jelent a rizstermelőknek.
Cukorrépa termesztése esetén a minimális terület 1 hektár, a rendelkezésre álló keret 14.4 milliárd Ft, amennyiben 19 ezer hektáros igény fut be, 126 ezer Ft/ha támogatást jelent a gazdálkodóknak.
A növénytermesztési támogatások ismertetéséhez Rácz Imre, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke, valamint Székely Zoltán, a NAK Heves megyei elnöke fűzte hozzá észrevételeit, majd a jelenlévőkhöz a nézőtéren ülő érdeklődők tehették fel kérdéseiket.
(Agrofórum Online – Csomós Éva)
