Az árpa (Hordeum vulgare) első termesztett formái i.e. 8000-7000 között jelentek meg, körülbelül a búzával egy időben. Az árpa változatai, fajtái gyakorlatilag az egyenlítőtől a sarkkörig termeszthetők. Magyarországon őszi és tavaszi változatát egyaránt termesztik, az utóbbi években körülbelül 200-250 ezer hektáron. A KSH adatai szerint tavaszi árpát 27 ezer hektáron, őszi árpát 216 ezer hektáron vetettek 2018-ban. Az őszi árpa az őszi gabonák közül kiemelkedik korai vetésével, ami szeptember végére – október elejére tehető. A kalászosok közül legkorábban érik, általában június második felében, esetleg július elején, termésátlaga többnyire 4-6 t/ha között alakul. Fontosabb kórokozói, kártevői: árpa csíkos mozaik vírus, levélfoltosság vírus, árpa sárga törpülés, helmintosporiózis, törperozsda, veresnyakú árpabogár. Az árpának jelentős szerepe van a takarmányozásban, kisebb arányban étkezési és ipari célra is használják. Termesztési technológiájáról, vetőmag-előállításáról, károsítóiról, növényvédelméről információkat talál az Agrofórum Online Növénytermesztés rovatában.
2019. július 15.
Az étkezési búzák fehérje- és sikértartalma megfelelő, sütőipari értékcsoport szerint jellemzően a B1 és B2-es besorolásúak, teljesítve ezzel a hazai malomipar követelményeit. Az első tételek alapján nincs ok aggodalomra, de ünneplésre sem. Minőség szempontjából jó-közepes évre számíthat a szántóföldi ágazat.
2019. június 24.
A májusi bőséges csapadék után eddig júniusban is az átlagosnál több eső esett. A rendszeresen visszatérő esők okozta páradús levegő rendkívüli módon kedvez a kórokozók felszaporodásának és terjedésének.
2019. május 27.
A májust eddig jellemző csapadékos periódustól szépen „kipendült” a határ. Most minden szép zöld, mintha sosem szenvedtek volna a növények a májusig tartó tavaszi aszálytól. A melegedésnek indult talajból már több tápanyagot képesek felvenni a növények, főként a kukorica, így már múlóban a sárga levélszín, viszont elég gyakran látni liluló növényfoltokat a táblák mélyebb fekvésű részein, ami a preemergens gyomirtó szerek gyökérzónába történő bemosódására utal.
2019. május 2.
Május elején szomorú statisztikát lehet összeállítani az első négy hónap csapadékhiányáról.
2019. április 29.
A növények fejlődésére és a károsító helyzetre is a szárazság nyomja rá bélyegét. Az őszi árpa kalászol, a búza 2. szárcsomós stádiumban van, a tavaszi kalászosok bokrosodnak.
2019. április 26.
A szárrozsda ismételt fellángolása mellett a búza egy másik rozsdabetegsége is fokozódó problémát jelent. A sárgarozsdának ugyanis egy új agresszív rassza tört be a Európába.
2019. április 15.
Öröm az ürömben, hogy még a mérsékelt előrejelzés is 14 százalékkal magasabb érték a tavalyi terméseredménynél.
2019. április 11.
Már az őszi gabonák vetésekor is csapadékhiány volt a földeken, a vetés se ideális talajállapotban történt, és ez hatással volt a növények kelésére, kezdeti fejlődésére. A téli csapadék mennyisége nem pótolta a talajból hiányzó vízkészletet. Az őszi-téli időszak szokásos nitrogénmennyiségének 50-60 %-át vették csak fel az első fejtrágya előtti időszakban a növények.
2019. március 30.
Az árpa gombás eredetű betegségei között megtaláljuk az üszögbetegségeket, a lisztharmatot, a szártőbetegségeket, a levélfoltosság okozókat és a rozsdagombákat.