A gabona azoknak a perjeféléknek (Poaceae) az összefoglaló elnevezése, amelyeket táplálkozás céljára felhasználható magjaik miatt termesztenek. Ősidők óta az emberiség fő táplálkozási elemei közé tartoznak. A gabonafélék lisztjéből sült, erjesztett tészta a kenyér, az emberiség számára kezdettől fogva alapvető néptáplálék volt. A szénhidrátban gazdag gabonafélék alapélelmiszernek számítanak. Főbb gabonafélék: kukorica, búza, árpa, rizs, köles, cirok, zab, rozs, tritikálé, teff. Magyarországon a legjelentősebb, legnagyobb termőterületen termesztett gabonanövényeink az őszi búza és a kukorica. A gabonafélék termesztéséről, nemesítéséről, vetőmag-előállításáról, károsítóiról, növényvédelméről tájékozódhat az Agrofórum Online szakportálon.
2019. június 22.
A gyengülő ausztrál export hatással lesz a globális referenciaárakra, amelyek május elejétől számított hat hét során már amúgy is közel 30 százalékot emelkedtek az alacsonyabb globális készletekkel kapcsolatos aggodalmak miatt.
2019. június 7.
Az irányok meghatározásánál figyelembe kell venniük a klimatikus változásokat, a piaci igényeket, ugyanakkor számolniuk kell azzal is, hogy generációváltás zajlik az ágazatban.
2019. május 30.
A konferencia fő témája ez alkalommal a „A búza tápanyagellátása - a sikeres termesztés kulcseleme” volt. Versenyképes-e a magyar búza? Mi várható a búzapiacon?
2019. május 25.
Hazánkban évente megközelítőleg 1 millió 250 ezer hektáron termesztünk őszi búzát. Termesztett gabonaféléinket számos vírus, baktérium és gomba kórokozó betegítheti meg. A vírusok elleni védekezésben a fő gondot az jelenti, hogy ellenük csak preventíven tudunk fellépni.
2019. április 24.
Olyan mérlegházat alakítson ki, amely manipuláció mentes, precíz és gyors gabonaátvételt tesz lehetővé! De mik is a hatékonyságot leginkább befolyásoló tényezők egy mérlegház kialakításánál vagy átalakításánál?
2019. április 17.
Nem mondok újdonságot, ha azt állítom, az emberek többsége nem mentes a szenvedélyektől. Az viszont, hogy valaki szenvedélyének a tárgya az alakor legyen…
2019. április 13.
A délnyugati régió Finnország kenyereskosara, amely rendszerint az országos gabonatermés jó 20 százalékát adja, tavaly azonban a szokásosnál nagyjából 30 százalékkal kevesebbet takaríthattak be.
2019. április 11.
Már az őszi gabonák vetésekor is csapadékhiány volt a földeken, a vetés se ideális talajállapotban történt, és ez hatással volt a növények kelésére, kezdeti fejlődésére. A téli csapadék mennyisége nem pótolta a talajból hiányzó vízkészletet. Az őszi-téli időszak szokásos nitrogénmennyiségének 50-60 %-át vették csak fel az első fejtrágya előtti időszakban a növények.
2019. április 10.
Jelenleg az is elképzelhető, hogy a fent említettnél lényegesen nagyobb lesz a kár, mert a klímaváltozás hatására nem akkor és nem abban a mennyiségben érkezik a csapadék, ahogy megszokták.