A repce kelésének időszakában azonnal megkezdődött a bolhák intenzív betelepedése, majd társult hozzájuk a repcedarázs is
Itt az őszi eső, de mi lesz a vetéssel? Sokak számára nagy kérdés ez, hiszen az őszi búza – a kukoricával versengve – a legnagyobb területen termesztett növényünk. Hagyományosan 1,1-1,3 millió hektáron kellene elvetni magját október 5. és 25. között, és ezt kicsit megfejeli az őszi árpa vetésterülete is.
AGROFÓRUM IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉS >>>
Szeptemberben még annak örültük, hogy szép napos az ősz, amely valóban sokat segített az érésben és a betakarításban. Szeptember végére aztán megmutatkozott ezen időszak árnyoldala is, vagyis a talajok kiszáradtak, egyre nehezebben lehetett tarlóápolást végezni vagy éppen magágyat készíteni az őszi vetések alá. Így aztán örültünk az október elejére jelzett csapadékos napoknak, de akkor még nem gondoltuk (és a meteorológia sem mondta), hogy ez nem pár nap lesz, hanem szinte az egész hónapot ez jellemzi majd. Most, megtekintve a hosszú távú meteorológiai előrejelzést, várhatóan felhős, esős napokat látunk egészen október 25-ig.
A lehullott csapadék jót tett a talajok állapotának, sokkal jobb minőségű magágyat lehetett készíteni, tehát ez egyértelműen pozitív hatás. A növényvédelmi helyzeten már nem rontott, hiszen a betakarítás szakaszában járunk. Nagy kérdés, hogy mikor, mennyi esik még, és ebből fakadóan mikor tudjuk elvégezni az ősziek vetését.
Az őszi növényvédelmi helyzetet áttekintve megállapítható, hogy jelentős esemény nem történt, jelentős veszély nem fenyegeti sem a még kinnlevő növényeinket, sem a már kikelt őszi vetéseket.
A szántóföldi kultúrák közül a napraforgó betakarítása gyakorlatilag befejeződött. Néhány tábla vár még a kombájnokra, de az esős napok után a tányérok szétesnek, a madarak és vad meglepik a növényállományt. Sajnos, ilyen táblákról már kevés jó minőségű termést lehet lehozni.
A napraforgó után gyakran kalászos következik. Ehhez el kell végezni a szárzúzást, majd talajmunkát. Ezt végzik most az üzemek, de láttam már szépen elmunkált táblát a korábban betakarított napraforgó helyén.
Eső után azonnal indul a gyomosodás
A kukorica általában beérett szeptember végére, a csövek vízleadása szeptember második felében felgyorsult. (Ebben sokat segített a napsütéses, száraz, meleg időjárás.) A betakarítás a napraforgó befejezése után felgyorsult. Sajnos, az októberi esők ezt a munkát is megállították. Most meg kell várni az esős időszak végét, és kedvező termés – és talajállapot – esetén lehet folytatni ezt a nagy munkát.
A nyár végén a csőfuzárium megjelenéséről szóltunk. Szeptemberben a betegség terjedése lelassult, majd leállt. Igaz, a csövek végein gyakran megtalálhatóak a beteg (kisebb, rózsaszínes, penészes) szemek, de összességében arányuk nem jelentős (3-5 % körüli). Ezeket a szárítás, tisztítás során lehet eltávolítani. Szerencsére az újra esősre forduló időjárás nem növelte a fertőzés mértékét.
Nem tipikus, hogy kukorica után következik az őszi kalászos. Ha mégis ezt kell tennünk, akkor a szárzúzás után a talajmunka jön, és ne felejtsük el a N-tartalmú műtrágyát, ami segít a lebontásban.
A fűszerpaprika első szedése szeptember végére megtörtént. Az átlagos termés 80-90 %-a betakarításra került, jó minőségű, szép színű csöveket szedtek. Az esős időszak után kérdéses, hogy a még kinn maradt termést mikor, milyen minőségben lehet majd leszedni. Kártevők már nem fenyegetik a növényeket.
Az alma betakarítása folyamatos, növényvédelmi teendő nincs.
A csonthéjasok esetében már csak a jövő év érdekében tehetünk valamit, konkrétan a múmiák leszedése, a beteg hajtások eltávolítása és a rezes lemosó permetezés (akár kétszer is) segít abban, hogy a következő szezon kisebb fertőzési nyomással induljon.
A szőlő szüretelése folyamatos, amennyire az esős időjárás engedi a munkát az ültetvényekben. Általában a termésnek több mint fele már a pincékben van, a kései fajták, pléldául Cabernet Sauvignon egészséges fürtökkel várják a szedést. Tokaj-hegyalján, sajnos, nem ilyen kedvező a helyzet, ott a korán megjelenő, majd elhatalmasodó szürkepenészes rothadás továbbra is gondot okoz. Éppen ezért a szüret egyfajta termésmentés.
A szüret után ajánlott egy réz+kén kombinációval elvégezni a zárópermetezést. Ahol a szüret előtt elmaradt, ott egy mechanikai gyomirtás javíthat az ültetvény esztétikai és higiéniai állapotán.
A parlagfű allergiások mostantól a valóságban is fellélegezhetnek. Az ismétlődő esők „kimosták” a pollent a levegőből, a gyomnövény pedig a leszáradt, elhalt.
082 – Szép repceállomány
Az őszi vetésű növények közül a káposztarepce – bár elég heterogén az országos kép – már elérte a 6-8 leveles fejlettséget. Több helyen is a korai károsítás (főképpen repcebolha) miatt újra kellett vetni a terület egy részét. Ezek a táblarészek még csak most „bujkálnak”. A kelés időszakában azonnal megkezdődött a bolhák intenzív betelepedése, majd társult hozzájuk a repcedarázs is. A védekezések hatására a kártevők népessége visszaesett, majd az esős időszak is gyérítette számukat. Így az állományok mostanra szépen mutatnak. Kezdetben a táblák elég vegyes fejlettségűek voltak. A csapadék hatására ez az eltérés lényegesen csökkent, a növények fejlődése felgyorsult.
A repce áttelelése akkor biztonságos, ha a fejlettségi állapota eléri a 8-10 leveles, tőlevélrózsás állapotot, a gyökérnyak vastagsága (átmérője) eléri a 8-10 mm-t, a gyökérzet eléggé fejlett (20-25 cm-es) és természetesen egészséges az állomány. A kártevőkről már beszéltünk, jelenleg nincs veszélyeztető népesség a táblákon, a visszatérésükhöz tartós száraz, meleg kellene.
A gombabetegségek közül a fómás levélfoltosság és szárrák jelenhet meg ősszel. Most a vizsgált táblákon elvétve, 1-2 foltos levelet találtam, tehát nem egyelőre jelentős. Más oldalról tudni kell a kórokozóról, hogy tartós esők után erősödik fertőzése és késő ősszel, sőt télen is terjed.
A védekezésre az azol típusú fungicidek valamelyikét használhatjuk, s ezek némelyike kiváló regulátorhatást is nyújt a repce állományban. Ez a regulátorhatás a fejlődési folyamat lassításában (nem hoz virágzati tengelyt), a gyökérnyaki rész és a gyökérzet megerősödésében mutatkozik meg, így az egész növény zömökebb lesz, s jobban telel.
083 – Fómás folt levélen
Az őszi árpa vetése is megkezdődött szeptember végén. Sajnos, az esős időjárás ezt a munkát is megállította. A korai vetések már kisoroltak, de az állomány nagyon heterogén, főképpen a száraz magágy miatt. Most, a csapadék hatására megerősödik, kiegyenlítődik a növényállomány. A korábbi évek tapasztalata azt mutatta, hogy a korai vetésekben felszaporodnak a levéltetvek, azok viszont az árpa sárga törpülés vírusát terjesztik. A vírus fertőzés tünete kevésbé ősszel, inkább tavasszal látszik, sárga foltok formájában, majd a törpeség is feltűnik, s végül terméscsökkenéshez vezet.
A védekezés egyik módja a túl korai vetés kerülése (így tolódik az őszi árpa vetése egészen az őszi búza vetéséig), de sajnos az enyhe telek csökkentik ezen eljárás eredményességét. Így a levéltetvek ellenőrzése és az ellenük való védekezés is feladat.
A termelők felkészültek az őszi búza vetésére, néhányan tudtak pár napig dolgozni, de a többség a csapadékos ciklus végére vár. A jó minőségű magágy remélhetőleg segít a gyors kelésben és a kis növények megerősödésében.
A növényvédelmi gondok megelőzésére érdemes a „kalászos után kalászos” területeken talajvizsgálatot végezni, a csócsárló vagy drótféreg fertőzöttséget ellenőrizni. A csávázott vetőmag használata már bevált gyakorlat.
Beszélni kell még a mezei pocok felszaporodásáról. 2014-ben volt egy gradációja, majd a következő évben a kártevő népesség csökkent. 2016-ban ismét szaporodásnak indult, annak ellenére, hogy a nyár kimondottan csapadékos volt. Őszre az ország dél-keleti megyéiben a kártevő népessége elérte a károsítási küszöbértéket. A mezei pocok polifág kártevő, vagyis egész sor kultúrában megjelenik, károsít. Most a lucerna, gyümölcsösök háborítatlan területén szaporodik, de az ősz folyamán az új vetéseket, tipikusan repcét, őszi kalászosokat is megcélozza. Már több helyen megfigyelték betelepedését az őszi káposztarepce táblák széli részein. Ezt erősíti, hogy a NÉBIH is felhívást tett közzé, kérve a termelőket, hogy mérjék fel a mezei pocok fertőzöttséget. Tekintettel arra, hogy a téli időszak jelentős pusztulást okozhat a családokban, az őszi időszakban a kártételi küszöbérték kicsit magasabb, ilyenkor 6-8 lakott járat/100 m2 tekinthető veszélyes szintnek.
Tavaszra ilyen kárt okozhat a pocok
A védekezés elvei
Repcében a gombabetegségek ellen és a télállóság fokozására az azol típusú gombaölő szerek közül választhatunk. A leggyakrabban alkalmazott a tebukonazol vagy a metkonazol hatóanyagú termékek valamelyike, de a difenokonazol+paklobutrazol kombináció is ajánlható.
A pocok ellen összetett módon érdemes fellépni. Ebbe beletartozik a talaj forgatása, a ragadozó madarak segítése, tipikusan „T” alakú fák kihelyezésével.
A kémiai anyagok közül a klórfacinon hatóanyagú termék (Redentin 75 RB) rendelkezett engedéllyel korábban, de ma már csak szükséghelyzeti engedéllyel (külön, eseti engedély) lehet felhasználni.
Az Arvalin LR (cink-foszfid), Polytanol (kalcium-foszfid) a járatokba helyezendő és a járatot be kell tömeszelni. A Delu termék (kalcium-karbid) csak riasztásra való, ezt is a járatba kell helyezni és lezárni.
Kertdoktor
Tisztelt Olvasó!
Bizonyára már észrevette, tapasztalta, hogy Agrofórum Online májustól új szolgáltatással, a „Kertdoktor” rovattal tájékoztatja az aktuális növényvédelmi helyzet iránt érdeklődő olvasókat.
Megtekintem a KERTDOKTOR növényvédelmi előrejelzés rovatát >>>
Amint azt a népes olvasótábor folyamatosan tapasztalja, a nyomtatott Agrofórum szaklapban rendszeresen mély szakmai tartalmat hordozó, a tudomány és a termelés új eredményeit bemutató cikkek jelennek meg. Ugyanakkor a kiadvány a havi megjelenés miatt nem tud naprakész információkat szolgáltatni az aktuális növényvédelmi helyzetről, tennivalókról. Új rovatunk ezt vállalja fel.
Természetesen itt is vannak korlátok, az országos kitekintés csak nagy vonalakban valósítható meg, a friss információkat is csak az adott térségi összefüggésben lehet frissnek elfogadni, s a termesztett kultúrák teljes körét állandóan lefedni szinte lehetetlen.
Mindezek ellenére igyekszünk rendszeres közzététellel a tendenciákra, várható eseményekre, veszélyekre felhívni a figyelmet, s ezek mellé egy nagyon rövid védekezési útmutatót is adni. Ez utóbbi nem helyettesíti a helyszínre adaptált, minden aktuális körülményt elemző védekezési technológiát. Ezért, ha szükséges, kérjük, támaszkodjanak a helyi növényvédelmi szakemberre.
Reméljük, új kezdeményezésünk sokaknak hasznos lesz, és elnyeri tetszésüket. Amennyiben így lesz, alkalmazzák az itt olvasható növényvédelmi előrejelzést.
Ha észrevételük, javaslatuk van a rovat tartalmi és formai jobbítására, kérjük, jelezzék felénk a kertdoktor@agroforum.hu címen.
