15℃ 7℃
október 28. Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé
Növényvédelem

A Mospilan 20 SG rovarölő szer kapott elsőként engedélyt hazánkban drónos kijuttatásra

Agrofórum Online

Az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG az első növényvédő szer Magyarországon, amely engedélyt kapott pilóta nélküli légi járművel történő alkalmazásra.

Röviden a szabályozásról

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény és a Bizottság (EU) 2009/495 felhatalmazáson alapuló rendelete értelmében a drónok pilóta nélküli légi járműnek minősülnek. Pilóta nélküli légi jármű bármely olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel, vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes.

A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet értelmében pilóta nélküli légi járművel pilóta nélküli légi járművel való kijuttatásra engedélyezett növényvédő szer és növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termék juttatható ki.

Nagyon fontos tudni, hogy az együttes rendelet értelmében pilóta nélküli légi járművel végzett mezőgazdasági repülés esetén a repülési útvonal nem vezethet át lakott területrész, állattartó terület, felszíni víz, vízkivételi mű, vízbázis védőterülete, települési szennyvíztisztító telep, fokozottan védett természeti terület, erdőrezervátum vagy bioszféra rezervátum magterülete felett.

Az engedélyről

Amennyiben egy növényvédelmi készítmény megkapja a pilóta nélküli légi járművel történő kijuttatásra az engedélyt, az minden feltételével együtt fel lesz tüntetve a készítménye engedélyokiratában (hasonlóan a légi permetezéshez).

Drónos permetezés

A Mospilan 20 SG rovarölő szer a Combi-protec csalétek és rovarölő szer, hatásjavító segédanyaggal kombinációban permetezhető ki. Három kultúrában kapott engedélyt drónos kijuttatásra, ezek pedig a cseresznye, meggy és dió. A termesztők ezekben a kultúrákban a cseresznyelégy és a nyugati dióburok-fúrólégy elleni védekezésben alkalmazzák a készítményt.

A növényvédelmi előírások az engedélyezett szer megléte mellett az egyéb munkavédelmi előírások szigorú betartatására is hangsúlyt fektetnek.

A Nébih közleménye és az engedély értelmében a pilóta nélküli légi jármű maximum 2 méteres magasságban repülhet a kultúra felett, a megengedett legnagyobb repülési sebessége pedig 15 km/h lehet. A permetezés során ezen kívül biztosítani kell azt is, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm legyen. A kezelt területtől tartandó védőtávolság 20 méter.

A munka megkezdése előtt a kezelt terület és a hozzá tartozó védősáv szélén a következő felirattal ellátott, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni: „Pilóta nélküli légi járműves (drónos) permetezés folyik ezen a területen, belépni a területre veszélyes és tilos!”.

Modern növényvédelmi megoldás

A Nébih figyelmeztet!

Mindannak ellenére, hogy az első készítmény engedélyének kiadásával elhárultak az akadályok a jogszabályoknak megfelelő drónos permetezés végzése elől, a Nébih minden érintettet emlékeztet arra, hogy a jogszerű tevékenységhez az alkalmazott drónnak továbbra is típusminősítéssel kell rendelkeznie, és a drón pilótájának is szerepelnie kell a Nébih által vezetett drónpilóta nyilvántartásban.

Drónok egy gyapottábla felett

Nagyon fontos tudni, hogy a drónos permetezés változatlanul légi növényvédelemnek minősül, ezért kizárólag növényorvos felügyelete mellett végezhető! Továbbá a tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától.

Kapcsolódó cikkek és jogszabályok:

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A nagyra nőtt repcék problémái: mikor lépjünk közbe?

2025. október 27. 07:10

A túl korai vetés, a bőséges tápanyagellátás és a kihagyott regulátorozás könnyen a repce téli károsodásához vezethet.

Mit tanulhatunk az idei növényvédelmi évből?

2025. október 25. 14:10

Zárul a növényvédelmi év, de a guignardia és a díszbogarak figyelmeztetnek: jövőre is lesz dolgunk a parkokban.

A borvidékeken túl – már a házikertben is kopogtat a fitoplazma

2025. október 21. 14:10

Őszi védekezés nélkül tavasszal robbanhat a járvány. A kabócák, illetve a fitoplazma ellen most kell megtennünk az első lépéseket!

Repce őszi kártevői – mikor kell beavatkozni?

2025. október 15. 07:10

Nem csökken a veszély: októbertől is aktívak a repce őszi kártevői — a védekezés sikerének kulcsa a monitorkezelés és időzítés.

Örökké zölden – örökzöld növényeink gondozása és védelme hónapról hónapra II. rész

2018. május 30. 09:47

A kertben szemet gyönyörködtető örökzöld teleklakóinknak szükségük van a mi segítségünkre a kártevők elleni küzdelemben.

Ház, táj blog Képgaléria

A beteg diófák kezelésére növényvédő szert fejleszt ki egy pécsi cég

2022. május 19. 10:02

Egy új, a dió baktériumos rügy-, levél-, és termésfoltosság betegségét okozó baktérium ellen bevethető növényvédő szer kifejlesztésébe kezd a pécsi székhelyű Enviroinvest Zrt.

A Corteva Agriscience 20%-kal növelte növényvédő szer eladásait Magyarországon

2022. november 18. 14:40

2022 első 9 hónapjában a Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalat 20%-kal növelte növényvédőszer eladását a magyar piacon az előző év azonos időszakához képest.

Harlekinkatica: Az inváziós kártevők

2018. november 24. 08:36

A harlekinkatica hazai megjelenése után rövid időn belül a leggyakoribb katicabogarunk lett. Annak ellenére, hogy mint ragadozó, jelentős hasznot hajt a kártevők szabályozásával, veszélyt jelent a Magyarországon őshonos rovarokra, így elterjedése természetvédelmi szempontból kifejezetten károsnak tekinthető.