Az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG az első növényvédő szer Magyarországon, amely engedélyt kapott pilóta nélküli légi járművel történő alkalmazásra.
Röviden a szabályozásról
A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény és a Bizottság (EU) 2009/495 felhatalmazáson alapuló rendelete értelmében a drónok pilóta nélküli légi járműnek minősülnek. Pilóta nélküli légi jármű bármely olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel, vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes.
A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet értelmében pilóta nélküli légi járművel pilóta nélküli légi járművel való kijuttatásra engedélyezett növényvédő szer és növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termék juttatható ki.
Nagyon fontos tudni, hogy az együttes rendelet értelmében pilóta nélküli légi járművel végzett mezőgazdasági repülés esetén a repülési útvonal nem vezethet át lakott területrész, állattartó terület, felszíni víz, vízkivételi mű, vízbázis védőterülete, települési szennyvíztisztító telep, fokozottan védett természeti terület, erdőrezervátum vagy bioszféra rezervátum magterülete felett.
Az engedélyről
Amennyiben egy növényvédelmi készítmény megkapja a pilóta nélküli légi járművel történő kijuttatásra az engedélyt, az minden feltételével együtt fel lesz tüntetve a készítménye engedélyokiratában (hasonlóan a légi permetezéshez).
A Mospilan 20 SG rovarölő szer a Combi-protec csalétek és rovarölő szer, hatásjavító segédanyaggal kombinációban permetezhető ki. Három kultúrában kapott engedélyt drónos kijuttatásra, ezek pedig a cseresznye, meggy és dió. A termesztők ezekben a kultúrákban a cseresznyelégy és a nyugati dióburok-fúrólégy elleni védekezésben alkalmazzák a készítményt.
A növényvédelmi előírások az engedélyezett szer megléte mellett az egyéb munkavédelmi előírások szigorú betartatására is hangsúlyt fektetnek.
A Nébih közleménye és az engedély értelmében a pilóta nélküli légi jármű maximum 2 méteres magasságban repülhet a kultúra felett, a megengedett legnagyobb repülési sebessége pedig 15 km/h lehet. A permetezés során ezen kívül biztosítani kell azt is, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm legyen. A kezelt területtől tartandó védőtávolság 20 méter.
A munka megkezdése előtt a kezelt terület és a hozzá tartozó védősáv szélén a következő felirattal ellátott, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni: „Pilóta nélküli légi járműves (drónos) permetezés folyik ezen a területen, belépni a területre veszélyes és tilos!”.
A Nébih figyelmeztet!
Mindannak ellenére, hogy az első készítmény engedélyének kiadásával elhárultak az akadályok a jogszabályoknak megfelelő drónos permetezés végzése elől, a Nébih minden érintettet emlékeztet arra, hogy a jogszerű tevékenységhez az alkalmazott drónnak továbbra is típusminősítéssel kell rendelkeznie, és a drón pilótájának is szerepelnie kell a Nébih által vezetett drónpilóta nyilvántartásban.
Nagyon fontos tudni, hogy a drónos permetezés változatlanul légi növényvédelemnek minősül, ezért kizárólag növényorvos felügyelete mellett végezhető! Továbbá a tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától.
Kapcsolódó cikkek és jogszabályok:
- A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM rendelet
- A légi közlekedésről 1995. évi XCVII. törvény
- Három gazda tesztelte a drónos vetést – és meglepődtek!
- A dróntechnológia új módszerrel küzd a gyomok ellen
- Újabb akadályok hárultak el a drónos növényvédelem útjából
