Amikor negyedik gyermeke születését követően Kissné Varga Évát kezelőorvosa egy olyan diagnózissal szembesítette, amely nem gyógyítható, csupán kezelhető, úgy döntött, hogy megpróbálja a lehetetlent: teljes életet akar élni, ezért felhagy addigi munkájával és immár csak a hobbijával, a kertészettel fog foglalkozni. Az azóta eltelt közel húsz év alatt, Éva köszöni, jól van, a kertészetük pedig, ahol már a gyermekei is dolgoznak, virágzik.
Az eső sem tántorítja el azokat, akik a megszokottak szerint a Bioforrás kertészettől szerzik be a salátának valót, sem azokat, akik palántát szeretnének. Legalábbis erről tanúskodik a nagyszámú gépkocsi, amely a Hajdúböszörmény szélén található gazdaság előtt érkezésemkor is parkol. Ahogy haladok tovább a virágokkal szegélyezett földúton, ismét kénytelen vagyok feleleveníteni azt a tapasztalatomat, hogy a 32 aranykoronás földnél kevés csúszósabb felület akad…
Házigazdáimat, Évát és Jánost a vevők gyűrűjében találom, miután kiszolgálták őket, Éva körbe kalauzol a kertészeten, és közben felidézi a kezdeteket is:
„A 80-as évek elején kezdtünk kertészkedésbe azzal a céllal, hogy gyerekeink és saját magunk számára egészséges zöldségeket termeljünk. A termesztéssel kapcsolatos szemléletünket az Öngyógyító Kiskert, a Kertészkedés mérgek nélkül, illetve a Biofüzetek sorozatban található alapelvek formálták. 1993-ban ismertük meg a Biokultúra Egyesületet, ezt követően férjemmel együtt minősített biogazda oklevelet szereztünk, így 1996 és 2006 között ellenőrzött ökológiai gazdaságként kezdtünk el termelni. 1994 óta ezen a helyen gazdálkodunk, amelyről tudni kell, hogy első osztályú, kimagasló termőképességgel rendelkező, 1 hektáros terület. Kezdetben természetesen nem így nézett ki, mint ahogy most, fóliasátraknak nyoma sem volt, gyümölcsfáink voltak, illetve szabadtermesztésű növényeink. A jelenlegi kínálatunk saját tapasztalataink és a vevőink igényei szerint alakult ki. Kialakítása során fontos volt számunkra az, hogy egészséges, kiemelkedően ízletes zöldségeket termeljünk és az is, hogy munkánk során minél több emberrel megismertessük a természetközeli termelési mód szellemiségét.”
Új utakon
A fejlesztések eredményeképpen jelenleg 750 m²-en fóliás termesztés, míg a terület többi részén szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztés folyik, mégpedig a lehetséges legkevesebb szerhasználattal, a kertészet ugyanis, bár 2006 óta nem ellenőrzött ökológiai gazdaság, de továbbra is nagy súlyt fektet a tudatos termesztési módok betartására. Kérdésemre, hogy miért hagytak fel az öko gazdálkodással, Éva a következőket mondja el:
„Az évek alatt azt tapasztaltuk, hogy a biotermékek ellenőrzésénél inkább arra fektetik a hangsúlyt, hogy mikor milyen permetszert használt a gazda, és mennyi szerves trágyát használt fel, nem pedig arra, hogy a talajt – ezáltal a benne megtermett zöldséget és gyümölcsöt is -, minél élőbbé, egészségesebbé, teljesebbé, táplálóbbá tegye. A magas ellenőrzési díjak, az adminisztrációs többletmunka, és a helyi értékesítési lehetőségek, ahol a magasabb árat nem tudtuk érvényesíteni, arra késztettek bennünket, hogy változtassunk. Szintén gondot okozott a megfelelő minőségű szaporítóanyagok hiánya, nagyban nehezítette azt, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű zöldséget állítsunk elő. Ezek miatt döntöttünk úgy, hogy a továbbiakban nem egy ellenőrző szervezet elvárásai alapján termelünk, hanem a több, mint 20 éves biológiai talajművelési tapasztalatunk segítségével, a biotermesztésen alapulva hozunk létre tényleges biológiai értékkel bíró és elérhető árfekvésű termékeket. Termékeink minőségének és egészséges mivoltának legfontosabb és legjobb bizonyítéka az, hogy folyamatosan bővül a vásárlói körünk úgy, hogy közben természetesen a régi vevőink is megmaradnak.”
Több irányzatból egyéni arculat
Mint azt Éva elmondja, egy Németországból kiinduló, a biotermesztéshez közel álló, alternatív gazdálkodási forma, az úgynevezett természetközeli termesztési mód is hatással volt rájuk, amelynek célja a lehetőségek szerinti egészséges táplálék megtermelése, az egészséget veszélyeztető anyagok mellőzése, és az ezeket a szempontokat is méltányolni képes gazdaságosság megteremtése. A természetközeli termesztési mód törekszik arra is, hogy a kemikáliák felhasználását csökkentse, illetve elkerülje. Ezen alapelvek közel állnak az integrált növényvédelem alapelveihez.
„Az alapelvünk azon nyugszik, amit Peter Sowa összefoglal A biokertészkedés című munkájában, vagyis az, hogy a biotermesztés különböző irányzataiból (biodinamikus gazdálkodás, makrobiotikus gazdálkodás, szervesbiológiai gazdálkodás stb.) azokat az alapelveket ötvözzük, amelyek segítségünkre vannak abban, hogy minél élőbb talajt, ezáltal minél élőbb termékeket tudjunk teremteni. Egészséges talajélet nélkül nincs egészséges növény, sem egészséges táplálék, tehát végül az ember sem marad egészséges. Vagyis alapelvünk az, hogy csak attól nem lesz valami bio és egészséges, hogy nem permetezik. A permetszerek minimalizálása mellett sokkal hangsúlyosabb az, hogy biológiai talajműveléssel, alapvetően szerves trágyák felhasználásával javítsuk a talajélet aktivitását, és növeljük a talaj termékenységét. A növényvédelemben a megelőzésre fektetjük a hangsúlyt, és igyekszünk megelőzni a kórokozók és kártevők elszaporodását.”
Mindennek szemléltetéseképpen a szabadon termesztett hatalmas fej salátákat mutatja, illetve a spenótot, amely gigászi méretekben burjánzik. A már említett magas aranykorona érték mellett mindebben közrejátszik az is, hogy Éváék nem csak elvi szinten fordítanak kiemelt figyelmet a talaj megóvására:
„Tevékenységünk során szerves trágyát, komposztot, gilisztahumuszt, ásványi anyagot használunk; növénytársításokat, mechanikai gyomirtást, talajtakarást, és sekély, forgatás nélküli talajművelést, vetésváltást is alkalmazunk. A termelés során kiemelt hangsúlyt fektetünk a mikrobiológiai gomba- és baktériumkészítmények használatára (pl. Trifender, Koni, Phylazonit). A talaj számára ezek olyanok, mint az embernek a probiotikum. Azáltal teremtenek a növényeknek kedvezőbb életfeltételeket, hogy a talajból kiszorítják a patogén (fertőző) gombákat és baktériumokat. Így lesznek erősebbek és ellenállóbbak a növények. A Phylazonit nevű talajbaktérium-készítmény biztosítja a növények számára a levegőből történő nitrogénfelvételt, továbbá segíti a talajban lévő foszfor felhasználását. A fóliákban előveteményként mustárt vetünk, ami elriasztja a fonálférgeket, és lazítja a talajt”.
A KITE-vel is kapcsolatban
Amikor ágyások mellett lévő virágokat dicsérem, Éva beszámol arról a tervükről is, hogy a közeljövőben gyarapítani kívánják a virágok számát és fokozott mértékben kívánják bevonni őket a tevékenységükbe, kihasználva jótékony hatásukat, pl. természetes kártevő riasztó tulajdonságukat is. Természetesen, mint mindenhol, itt is vannak kártevők, a földibolha, a pajor komoly károkat képes okozni, ennek nyomai most is láthatóak. Az ilyen fajta kertészkedésnek, megvannak a vámszedői, de Éva szerint a károk elfogadható mértékűek, nem végzetesek. A szabadföldi kárelhárításban nagy segítségre vannak a „természetes” növényvédők: az énekesmadarak, illetve a gyíkok, sündisznók. A kertészet gazdái ugyanis nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a terület számos állatfajnak nyújtson élőhelyet, ennek figyelembevételével ültetnek és alakítanak.
A fóliasátorban, amit felkeresünk, jól eső meleg fogad, mint megtudom két fűtött sátor van, itt folyik a palántanevelés, a legnagyobb érdeklődés jelenleg a paradicsomot kíséri, de van itt tálcás nevelésben uborka, saláta, paradicsom, paprika, padlizsán, zeller, karalábé, káposzta, brokkoli és karfiol is. Mint megtudom, ez a felület nem elég már ahhoz, hogy kielégítse a vásárlói igényeket, ezért Éváék a KITE-vel is kapcsolatban állnak, palántákat vásárolnak tőlük, majd tovább nevelik azokat. A vásárlók ezúttal nem palánta, hanem uborka után érdeklődnek, amit természetesen frissen szedve kapnak meg, így lehetőségem van abba a fóliasátorba is bepillantani, ahol termesztésük folyik. Itt is elképesztően bőséges termés képe fogad, szabályos uborka-dzsungel. Mint az egyik rajongó elmondja, kisebb méretűek ugyan, mint amihez szokva vannak azok, akik élelmiszerláncokban vásárolnak zöldségeket, de az ízük is merőben különbözik ottani társaikétól. Nehéz körülírni, mondja a hölgy, egyszerűen igazi uborka ízük van – ez pedig, lássuk be, mostanság sajnos valóban egyre ritkább, hiszen az íz gyakran másodlagossá válik a forma és a méret mellett.
A most látható zöldségek mellett természetesen sok más is szerepel a Bioforrás palettáján: a hagymát, fokhagymát, spenótot, sóskát követi a mángold, de lesz borsó, bab, karfiol, brokkoli és padlizsán is, amelyet a közeli piacokon értékesítenek, vagy így, ahogy tapasztaltam, helyben. Éváék kis mennyiségben ugyan, de feldolgozással is foglalkoznak: zakuszka, padlizsánkrém is megtalálható a kínálatukban.
Az utóbbi időben már nem csak kettesben végzik a munkát, hiszen a vállalkozásba beszálltak a „gyerekek” is, akik számára bőven jut még feladat a jövőben is: folyamatos a fejlesztés, rövidesen például egy újabb fóliasátor építése is elkezdődik.
