Címke: Kalászos

A benszulfuron-metil története régi időkre nyúlik vissza: a szulfonil-urea hatóanyagok közül a második volt a sorban. Alapvetően a rizsben található kétszikű gyomok irtására fejlesztették. Kalászosokban történő használatát 2009 óta vizsgálják. A hatásspektrum bővítéséhez a fejlesztők egy kombinációs partnerrel egészítették ki a készítményt, amely – számos vizsgálat alapján – a metszulfuron-metil lett.

Ha az őszi búzákat és árpákat járva ilyen, a képeken is látható tüneteket mutató töveket látnánk, gondoljunk a gabonavírusokra, ugyanis ezeket most azok okozzák.

A Nufarmer Magazin legfrissebb különszámában a kalászosokkal foglalkozunk. A gabonafélék Magyarországon a legnagyobb területen vetett szántóföldi növénycsoportot képezik, ezért növényvédelmük minden részletre kiterjedő ismerete akár tonnákban mérhető többlettermést és gazdasági hasznot jelent a gazdáknak.

Az elmúlt hét időjárását a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti jelentős különbségek jellemezték. Míg nappal általában a maximumok 8-15 Celsius fok közötti hőmérsékletet mutattak, éjjelre viszont nem volt ritka a -10 fok körüli fagy. Ez a kettősség leginkább a virágzó vagy virágzás előtt álló mandulát és kajszit viseli meg, de nem használ a fejlődés előtt álló repcének, az őszi kalászosoknak és a már elvetett tavaszi árpának, zabnak. Értékelhető mennyiségű csapadék továbbra sem esett. A belvízzel borított területek nagysága emiatt tovább csökkent, de másutt jól jönne egy kiadós meleg eső.

Sok gazdálkodó fog szembesülni a soron következő hetekben főképp az őszi árpa állományok szemlézése során olyan sárguló, senyvedő növény egyedekkel, amelyek már habitusukban is elütnek az állomány zömét alkotó – nem feltétlenül egészséges – egyedektől. Bár ebben az időszakban meglehetősen sok tényező okozhatja a gabonák, de főleg az őszi árpák sárgulását, nem árt ilyenkor a vírusos megbetegedés lehetőségét sem számításba venni.

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Február utolsó dekádjában kettősség jellemezte az ország időjárását. A nappali, tavaszt idéző 15-20 Celsius fokos hőmérséklet lecsökkent 10 fok körülire, éjszakánként viszont fagypont körül alakult a léghőmérséklet. A meleg napok miatt több növényfajnál beindult a nedvkeringés és a fejlődés. Az idén lehullott csapadék januárban és februárban is elmaradt a sokévi átlagtól, ami kedvez a belvíz eltűnésének és a nedvességgel telített talajok felszáradásának.

Jelentős változásokon megy át a kalászos gombaölőszer piac. Több hatóanyagot kivontak, az SDHI hatóanyagcsoport egyre nagyobb szerephez jut és évről-évre újabb termékek jelennek meg ebben a csoportban.