A szójabab (Glycine soja) Kelet-Ázsiában honos, a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó lágy szárú, egynyári haszonnövény. Európába a szóját a XVIII. században egy dalmát tengerészkapitány kelet-ázsiai útjáról hozta be. Magyarországon a szójatermesztés 75 667 hektáron folyt, a termésátlag 2,37 tonna/ha volt 2017-ben (KSH). A magyar szójatermelés garantáltan GMO-mentes, ami versenyelőnyt jelenthet a genetikailag módosított fajtákat alkalmazó országokkal szemben A szója vetésének ideje április utolsó dekádja, nem szabad korán vetni az egyöntetű kelés, gyors fejlődés érdekében. A korai érésidejű fajták augusztus végén, szeptember elején, a Magyarországon termesztett középérésű fajták pedig szeptember közepén, végén érnek. A legtöbb fajta érésidejére lehullajtja leveleit. Legjelentősebb kórokozói, kártevői: szójamozaik vírus, baktériumos barna levélfoltosság, szójaperonoszpóra, szójafuzáriózis, csipkézóbarkók, atkák, drótférgek. A szója fontos haszonnövény, takarmányozásra, kisebb részben emberi fogyasztásra és az iparban is használják. A szójabab emészthető nyersfehérje-tartalma 38-40%, és igen kedvező az esszenciális aminosavak aránya. Termesztési technológiájáról, vetőmag-előállításáról, károsítóiról, növényvédelméről információkat talál az Agrofórum Online szakportálon.
2015. március 7.
A szójarozsda (Phakopsora pachyrhizi) a Föld trópusi és szubtrópusi területein a szója legnagyobb termésveszteséget okozó betegsége.
2014. november 21.
Magyarországon a majdnem 1,1 millió hektárra előirányzott terület 90 százalékán fejezték be a vetést 2014. november 18-ig, holott tavaly ilyenkor már végeztek a munkával - írja az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb gabona és olajnövény-piaci jelentésében.
2014. október 6.
Milyen szójatermés várható Nyugat-magyarországon, Magyaróvár közelében?
2014. szeptember 29.
A szója beleszámít a zöldítési programba, ezért 2015-ben érdemes lesz ezzel a fehérjenövénnyel foglalkozni.