A napraforgó (Helianthus annuus) Észak-Amerika nyugati részéről származó olajnövényünk. Magyarországon a XVII. századig kerti dísznövényként termesztették, ma viszont a napraforgó az egyik legfontosabb szántóföldi növényünk. A KSH adatai szerint 2017-ben Magyarországon 694 543 hektáron termesztették, 2,9 t/ha-os országos termésátlaggal. A napraforgómag olajtartalma 35-56%, az újabb hibrideknél már a 60%-ot is meghaladhatja. Vetésideje április közepe. A nagy olajtartalmú, igényesebb napraforgófajták vetése 8-12 °C-os talajhőmérséklet esetén ideális. Betakarítása technikai érettségben kezdhető el, amikor a kaszatok 15-18%, a felső szárrész és a tányér pedig 30-35% víztartalommal rendelkeznek, ez az állapot általában vegyszeres szárítást (deszikkálást) követően augusztus végén – szeptemberben következik be. Termesztési technológiájáról, vetőmag-előállításáról, károsítóiról, növényvédelméről információkat talál az Agrofórum Online szakportálon.
2024. december 10.
Számos poloskafaj jelenléte kíséri végig a napraforgó szikleveles állapotától egészen a kaszatérésig a növény fejlődését.
2024. december 10.
A hozambiztonságot fenyegető szélsőségek erősödése miatt csak a megfelelő fajtaválasztás és tőszámhasználat képes megalapozni a sikert.
2024. december 9.
Az országos szántóföldi gyomfelvételezések a kapás kultúrákban a parlagfüvet jelölik meg hazánk legelterjedtebb, legtöbb gondot okozó gyomnövényeként.
2024. december 5.
A magyarországi átlag egy jó évben a 3 tonnát is eléri hektáronként, ugyanakkor az idei országos átlag 2,5 t/ha lett.
2024. december 3.
Egy piaci forrás szerint a Demetra körülbelül 150–200 ezer tonnát vásárolt októberben, egy másik 200 ezer tonnára becsülte a mennyiséget.
2024. november 25.
A legnagyobb különbséget a hagyományos, forgatásos művelésmódhoz (szántáshoz) képest a heterogénebb magágy jelenti.
2024. november 25.
Kevésbé ismert, de a napraforgó sok madárfaj számára nem, vagy csak nagy nehézségek árán hasznosítható táplálékforrás.
2024. november 20.
A Sclerotinia sclerotiorum gombaképletei jellemzően kétféleképpen fertőzhetik a gazdanövényt, szártő-, szárközép- és tányérinfekciót okozva.
2024. november 15.
Az idei aszály a kukorica esetében is okozott terméskiesést, a hektáronkénti hozamok csökkentek a korábbi évekkel összevetve.