A szójabab (Glycine soja) Kelet-Ázsiában honos, a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó lágy szárú, egynyári haszonnövény. Európába a szóját a XVIII. században egy dalmát tengerészkapitány kelet-ázsiai útjáról hozta be. Magyarországon a szójatermesztés 75 667 hektáron folyt, a termésátlag 2,37 tonna/ha volt 2017-ben (KSH). A magyar szójatermelés garantáltan GMO-mentes, ami versenyelőnyt jelenthet a genetikailag módosított fajtákat alkalmazó országokkal szemben A szója vetésének ideje április utolsó dekádja, nem szabad korán vetni az egyöntetű kelés, gyors fejlődés érdekében. A korai érésidejű fajták augusztus végén, szeptember elején, a Magyarországon termesztett középérésű fajták pedig szeptember közepén, végén érnek. A legtöbb fajta érésidejére lehullajtja leveleit. Legjelentősebb kórokozói, kártevői: szójamozaik vírus, baktériumos barna levélfoltosság, szójaperonoszpóra, szójafuzáriózis, csipkézóbarkók, atkák, drótférgek. A szója fontos haszonnövény, takarmányozásra, kisebb részben emberi fogyasztásra és az iparban is használják. A szójabab emészthető nyersfehérje-tartalma 38-40%, és igen kedvező az esszenciális aminosavak aránya. Termesztési technológiájáról, vetőmag-előállításáról, károsítóiról, növényvédelméről információkat talál az Agrofórum Online szakportálon.
Az utóbbi évtizedek átlaghőmérséklet-emelkedése kedvez a gyorsabb felszaporodásának, egyedszáma viszonylag rövid idő alatt gyorsan növekedhet, így a vegetációs időszakban meglepetésszerű károkat okozhat. A kártevő a növény teljes levélfelületét képes károsítani (1. kép). Felszaporodásuknak a meleg, párás időjárás kedvez, a tartósan meleg klíma a…
Lapszám:
2019. július
Év:
2019
Hónap:
július
2019. június 20.
Mivel a hernyók fejlődésük során nagy mennyiségű lombozatot fogyasztanak el, erős fertőzés esetén, rövid idő alatt akár tarrágást is okozhatnak.
2019. május 31.
A Huminisz Kft. technológiájának használata 8 év átlagában kukorica, napraforgó és szója esetében 13,9 százalékos terméstöbbletet eredményezett. Ez kifejezetten magas értéknek számít, különösen, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a megtérülési mutató ezeknél a kultúráknál átlagosan 4-5-szörös.
2019. május 10.
A szójatermesztés költségszerkezetében 40%-ot tesz ki az inputanyagoké (kb. 15%-kal alacsonyabb, mint a kukorica esetében), és ebből 15-20%-ot a műtrágyára fordított összeg.
2019. március 25.
A szója, az EU törekvéseinek köszönhetően egyre növekvő vetésterülettel bír Magyarországon is. A szója beltartalmi paraméterei közül a fehérjetartalom (38-40%), és az olajtartalom (18-22%) a meghatározó.
2019. március 24.
A növénytermesztésben az egyik leggyakoribb limitáló tényező a nitrogénellátottság. A pillangós virágú növények – így a szója is – fajspecifikus Rhizobium baktériumokkal szimbiózist alakítanak ki.
2019. március 20.
A 2018-as évben is helyeztünk ki új szójafajtákat vetőmagtermelő partnereinknél, a már meglévőkkel egyetemben. Az állandóságot jelentő ES GLADIATOR és ES MENTOR mellett, az utóbbi időben három újnak mondható fajtát ismerhettek meg a gazdatársak itt a Szigetközben.
2019. március 12.
Nem nehéz előre jelezni azt, hogy az olajosmag- és szójaszektor jelentősége tovább fog-e erősödni a magyar mezőgazdaságban. Az azonban, hogy ez milyen sikerrel fog történni, sok tényező függvénye. Az egyik ilyen mindenképpen az időjárás, a második a piac, hiszen az árakban megnyilvánuló motiváció döntő tényező a fejlesztések ütemének kialakításában. A harmadik tényező a technológia további, előrejelzésünk szerint gyors fejlődése. A genetikában, a precíz technológiában rejlő lehetőségek sokat lendíthetnek a hozamokon, de ez vajon elég ahhoz, hogy versenyképes maradjon a szektor?
2019. március 4.
Az elmúlt napokban a vevők részéről a kínálat agresszív és jelentős megugrásáról érkeztek hírek, van olyan piacunk, ahol a vevői igénnyel szemben 10-szeres kínálat jelent meg.